A Fájdalom Génterápiája

A jelenleg ellátatlan elviselhetetlen, pl. rákos fájdalomban szenvedő betegek fájdalomcsillapítását a beta-endorfin génterápiás termeltetése megoldhatná, mely módszert 1998-ban dolgozta ki Dr Oláh kollegáival az NIH-ben (USA). Génsebészetileg a gerincvelő folyadékba kiválasztódó természetes endo-morfin fehérje termeltetését AAV-ba, azaz egy virális hordozóba történő, un. IRES-18 szintetikus génkazetta DNS-szalag beillesztésével oldották meg, és vitték el sikerrel a laborasztaltól a klinikai kipróbálásig, olyan betegeknek szánva, akik más megoldás híján, a gerinccsatornájukba vezetett csövön pumpával morfint adagolnak maguknak. 

A gerincvelői folyadékba beta-endorfint kiválasztó, US-szabadalommal védett génterápiás vektoruk, a testidegen, a szervezet által lebonthatatlan morfin adagolását egy folyamatosan elemi aminosavakra széteső, de a gerincvelői folyadékban génterápiásan pótlódó peptiddel, egy kis molekulatömegű fehérjével váltja ki, természeténél fogva káros mellékhatás nélkül, mert ugyanez az anyag szervezetünk természetes, fehérje-alapú fájdalomcsillapítója. Csak akkor szabadul fel, amikor a bőrszöveti sérülésről és annak gyulladásos szövődményéről a bőr C- és A-delta-rostjai tudósították agyunkat, és további "jó fájdalom" jel küldése okafogyottá vált. A hírértékét vesztett "rossz fájdalom" üzemmódba váltó, nem csillapodó jelzőrendszer krónikus gyulladásos, vagy nehezen kezelhető neuropáthiák kialakulásához vezethet, amelyet morfinnal sem lehet a tolerancia és függőség kialakulása nélkül kezelni.